Csekély civil szerep a Strukturális Alapok működtetésében

Egy friss civil tanulmány szerint a nagy terjedelmű szakmai anyagok rövid határidejű véleményezése, a benyújtott civil javaslatok értékelésének átláthatatlansága és a támogatások elérését akadályozó adminisztratív terhek csak pár példa azokra a problémákra, amelyek az uniós Strukturális Alapokkal kapcsolatban a civil oldalról felmerülnek.

Március 13-án jelent meg az SFteam for Sustainable Future (Civil Hálózat a Strukturális Alapok hatékony felhasználására ) tanulmánya a Strukturális Alapok fenntarthatóságot szolgáló felhasználásáról. A mélyinterjús vizsgálattal az SF Team hét kelet-közép-európai országban — köztük Magyarországon – mérte fel a civil szervezetek lehetőségeit és véleményét a Strukturális Alapok tervezésének és felhasználásának folyamatáról, amelynek eredményeképpen számos problémára fény derült.

Magyarországon már a kezdetektől széles körben bevonták a civil szervezeteket a Strukturális Alapok operatív programjainak előkészítésébe és végrehajtásába. Ennek ellenére a programok előkészítésekor az együttműködés sokszor nem hatékony, az egyes ágazati minisztériumok eltérő mértékben veszik figyelembe a civilek véleményét, a javaslatok értékelésének rendszere átláthatatlan. A nagy terjedelmű szakmai anyagok véleményezésére és a javaslattételre általában csak 10-14 nap áll rendelkezésre, mely nem teszi lehetővé az alapos szakmai áttekintést.

Magyarországon az operatív programok végrehajtását ellenőrző Monitoring Bizottságokba (MB) bár bevonnak civil tagokat, de nagyon kevés ráhatásuk van a programok tényleges sorsára.

“A Monitoring Bizottságok 30 fő körüli létszáma nagy, ezen belül viszont alacsony a civil tagok aránya. Emellett a lassú, bürokratikus ügyvitel és az évi egy-két ülés, amelyen gyakran csak tájékoztatás zajlik, sem teszik lehetővé a bizottságok hatékony munkáját” — mondta Dönsz Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége — Föld Barátai Magyarország programvezetője. — A bizottságokban a társadalmi kontroll általában nehezen érvényesül — teszi hozzá a szakértő.

A civil szféra a Strukturális Alapok felhasználásában is próbál részt venni források kedvezményezettjeként, de súlyos probléma, hogy a támogatások adminisztrációjának, folyósításának, elszámolásának körülményei ezt komolyan nehezítik.

“Első lépésként fontosnak tartottuk a tanulmány elkészítését, mely rámutatott a rendszer hiányosságaira ” — mondta Dönsz Teodóra — A későbbiekben ezeket a tapasztalatokat érvként tervezzük felhasználni az érdekérvényesítésben, hiszen az egész magyar társadalom érdeke, hogy megfelelő szakértői segítség álljon rendelkezésre a forrásfelhasználás teljes folyamata során. Ez valamennyi szereplő közreműködését és demokratikus részvételét támogatja és eredményesebbé teszi a folyamatokat.”

További információ:
Dönsz Teodóra (MTvSz programvezető), Tel: (1) 216-7297, ddori@mtvsz.hu

A magyarországi helyzetet ismertető tanulmány letölthető: A magyar civil szervezetek részvétele (58)