Civil Európa
az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról
2009. november 16. – 8. évfolyam 15. számA. Meghívó

AZ EU-BŐVÍTÉS ESÉLYEI A NYUGAT-BALKÁNON
A 2011-es magyar EU-elnökség civil munkacsoportjának ülése

Az Európai Bizottság minden évben jelentést tesz közzé a csatlakozni kívánó országokról. Az országjelentéseket és az EU bővítési stratégiáját az elkövetkező két évre meghatározni kívánó dokumentumot október közepén jelentette meg. A rendezvényen elsősorban a nyugat-balkáni országok EU-tagságának kérdése kerül napirendre.

A helyzetet Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) igazgatója elemzi, melyet vita követ.

A résztvevők tájékoztató anyagokat kapnak. A kérdéskör civil megközelítését szolgálják a helyszínen közreadott, a Balkán-térség ételeinek receptjei. Kisorsolásra kerül egy üveg eredeti albán bor is.

A részvétel ingyenes, előzetes regisztráció szükséges. Regisztráció az interneten: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1668.

Időpont: 2009. november 23. (hétfő) 11.00-12.30 óra
Helyszín: Pallas Páholy (1054. Budapest, Alkotmány u. 15., legközelebbi metrómegálló: Kossuth tér, M2)
Szervező: EU2011 Civil Munkabizottság
További információ és jelentkezés: Európa Ház
E: info@eucivil.hu
I: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1668
—

B. Jelentkezési lap

Megjegyzés:
1. A rendezvényre az interneten is lehet jelentkezni: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1668
2. Amennyiben a hírlevél jelentkezési lapját szeretné kitölteni, kérjük, hogy:
- a hírlevél többi részét törölje;
- a jelentkezési lapot a megjelölt e-mail címre: info@eucivil.hu küldje vissza!

Részt kívánok venni A 2011-ES MAGYAR EU-ELNÖKSÉG CIVIL MUNKACSOPORTJÁNAK ÜLÉSÉN: AZ EU-BŐVÍTÉS ESÉLYEI A NYUGAT-BALKÁNON című rendezvényen.

Időpont: 2009. november 23. (hétfő) 11.00-12.30 óra
Helyszín: Pallas Páholy (1054. Budapest, Alkotmány u. 15., legközelebbi metrómegálló: Kossuth tér, M2)

Név:
Szervezet/Intézmény:
Cím:
Telefon:
Fax:
E-mail:

A rendezvényen a részvétel ingyenes. Kérjük a jelentkezési lapot 2009. november 19. (csütörtök) 16.00 óráig a szervező Európa Ház címére visszaküldeni: E: info@eucivil.hu.
—

C. Hírek

LISSZABONI STRATÉGIA UTÁN ÉS ELŐTT

A legdinamikusabban fejlődő gazdasági térséggé válás volt a célja az Európai Uniónak, amikor 2000-ben elfogadta a tíz évre szóló lisszaboni stratégia elnevezésű gazdaságfejlesztési tervet. 2010 csak jövőre lesz, de az már régen látható, hogy az eredeti célkitűzést nem sikerül elérni, a stratégia eddigi története mégsem tanulság nélküli.

A 2011-ben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az ezt civil szervezeti oldalról előkészítő munkabizottság foglalkoztatáspolitika, szociális és esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja 2009. november 11-én Budapesten tartott ülést a lisszaboni stratégiáról. A nyílt konzultáción megjelenő mintegy 80 civil szervezeti képviselő arról értesülhetett az előadó Halm Tamástól, a Gazdasági és Szociális Tanács főtitkárától, hogy a 2000-ben elfogadott stratégia jó példa arra, hogy az Európai Unió előre gondolkodik és a versenyképesség (gazdasági növekedés) és a foglalkoztatáspolitika (több és jobb munkahely) növelését, az európai szociális modell és a szolidaritás eszményének előmozdítását célul kitűző dokumentum tíz éves ütemtervet határozott meg ezek elérésére.

A stratégia eredeti céljait kibontva azok között szerepel többek között a társadalmi kohézió, az európai szociális modell korszerűsítése, az emberekbe történő beruházás egy aktív jóléti állam kiépítése révén. Ez kifejezetten az északi, skandináv modell átvételét szorgalmazta, fejtette ki Halm, ami azért lehet követendő példa, mert ezeknek az országoknak bármely gazdasági mutatója az első tízben van az Európai Unióban. Talán nem véletlen (és némiképp érthető), hogy a svéd euroszkeptikus hozzáállásban jelentős szerepet játszik, hogy ők nem szeretnék elérni az EU-átlagot, mert ez esetükben jelentős visszafejlődést jelentene.
A stratégia fontos szerepet szán többek között az oktatásnak, a kutatásnak és fejlesztésnek (K+F) is a tudásalapú társadalom felé vezető úton azért is, mert a humán tőkét kiemelt fontosságúnak tartja. Magyarul: a forrásokat nem betonba (építményekbe) kell önteni, hanem az emberekbe kell fektetni, mert hosszútávon ez utóbbi képvisel hozzáadott értéket.

Hogy mindez időre nem valósult meg, az többek között annak köszönhető, hogy a stratégia céljai túlságosan szerteágazóak voltak, így az amúgy vezetői erényként értékelendő rugalmasság miatt az évente a tavaszi EU-csúcson rendszeresen felülvizsgált stratégia céljai időközben bővültek: 2001-ben például a fenntartható fejlődés adódott hozzá. A stratégia félidős (2005-ös) felülvizsgálatakor a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezetésével készített jelentés is ugyanezt tartotta a fő hibának és azt javasolta, hogy az összességében 28 fő célt és 120 köztes célt meghatározó lisszaboni stratégia célkitűzéseit radikálisan csökkentsék le. A magyar döntéshozatali gyakorlatban szinte ismeretlen őszinte szembenézés után úgy döntött az Európai Bizottság, hogy az elérendő célokat kettőre szűkítik és a továbbiakban csak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ügyére koncentrálnak.

A másik ok, amiért a lisszaboni stratégia megvalósítása csorbát szenvedett az volt, hogy az Európai Unió kevés központi forrást rendelt a megvalósításhoz és azzal számolt, hogy nemzeti szinten, elsősorban a magántőke bevonásával lehet a szükséges programokat finanszírozni. Ez egyszerűen nem következett be: az EU-tagállamok nem akarták, a 2004-ben csatlakozó tíz tagállam, köztük Magyarország pedig leginkább nem tudták a stratégiát végrehajtani. Jogos kritika a stratégiával szemben az is, hogy nem sikerült a tagállamokat a stratégia mellé állítani, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia 2008-as véleményében kifejti: “A lisszaboni reformtervek és reformfolyamat hazai ismertsége minimális, és kevés jele van annak, hogy a hazai döntési folyamatokban a lisszaboni reformokat tekintenék igazodási alapnak.”
A kialakult helyzet rávilágít egy alapdilemmára: a közös stratégia megfogalmazásával az Európai Unió ismét olyan területre tévedt, ami nemzeti hatásköröket érint. A versenyképesség fejlesztésébe például beletartozik a kedvező üzleti környezet létrehozása a kis- és középvállalkozások számára. Ezeknek a konkrét megvalósítása (pl. egyszerűsített működési és adózási szabályok) mind-mind nemzeti hatáskörbe tartoznak, és mivel a lisszaboni stratégia nem jogszabály, a tagállamokon múlik az abban foglaltak megvalósítása. Ezt az ellentétet azért is nehéz feloldani, mert az EU-állampolgárok többségében eddig nem buzgott fel a vágy egy, a célokat és eszközöket egy helyre rendelő, a nemzetállamokat viszont háttérbe szorító, föderális alapokon nyugvó Európai Unió iránt.

A 2005-ben leszűkített kettős célmeghatározásban – gazdasági növekedés és foglalkoztatás – nem nehéz észrevenni a mögöttes indítékokat. Míg az üzleti szféra, a munkaadók a növekedés/versenyképesség növelése mellett kardoskodnak, akár a foglalkoztatás rovására, addig a munkavállalói oldal, a szakszervezetek a munkahelyek gazdaságossági szempontokon túlmutató megtartásában és bővítésében érdekeltek. Ezt a néhol ellentétes, néhol egymást erősítő megközelítést tükrözi a munkacsoport ülésén kiosztott Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által nemrég elfogadott dokumentum is a lisszaboni stratégia jövőjéről. A megoldás valószínűleg a két pólus között van – és ugyan hallottunk már emberarcú szocializmusról is -, de ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy piacgazdaságban főszerepet játszó üzleti szempontok (többek között a jelenlegi gazdasági világválság hatására) kiegészülnek társadalmi tényezőkkel és ezt a lisszaboni folyamat jelenleg napirenden lévő újraindításakor is figyelembe veszik. Ebben a folyamatban nem könnyű megítélni a Magyarország által képviselendő (kormány)álláspontot sem: míg a lisszaboni stratégia céljaival hazánk hosszú távon maximálisan egyetért, addig a megvalósításhoz rendelendő források valószínűleg a kohéziós és agrárpénzeket kurtítanák, melyek rövid távon sértik a magyar érdekeket. Mindettől függetlenül egy javaslatot mindenképpen érdemes lenne megfontolni: a stratégia nevét meg kellene változtatni, ugyanis a mostani elnevezés úton-útfélen összeakad a most elfogadott, szintén a portugál főváros nevét viselő új európai uniós reformszerződésével.

A résztvevők sokszínű és változatos hozzászólásaikban olyan kérdéseket érintettek, mint az oktatás-nevelés kiemelt szerepe, a fenntarthatóság és a jövőbe tekintés fontossága, a humántőke értéke, a felnőttképzés és az 50 év felettiek bevonásával történő tapasztalat-átadás, a valódi értékek előtérbe helyezése a profitorientáltság és spekuláció helyett, a mezőgazdaság támogatása és szerepének megőrzése, az euroszkepszis csökkentése (pl. a társadalom bevonása az EU-elnökségi programokba mint közös cél) stb.

A lisszaboni stratégia jövőjéről folynak tehát az egyeztetések európai és kormányzati szinten egyaránt, de a kérdés társadalmi vitája sem áll le: 2009. november 17-én a Magyar Közgazdasági Társaság szervez internet-televíziós vitafórumot a témáról, melyet 15 órától lehet követni a http://www.beszelgetnikell.hu honlapon.
—

A 2011. évi magyar EU-elnökségre tovább folytatódik a civil felkészülés. Ennek jegyében tart 2009. november 23-án 11.00 órakor ülést az EU2011 Civil Munkabizottság EU-bővítéssel, szomszédságpolitikával és Nyugat-Balkánnal foglalkozó munkacsoportja, melynek témája az Európai Bizottság 2009. október 14-én közreadott éves bővítési stratégiája és a csatlakozni kívánó többek között nyugat-balkáni országokról kiadott országjelentések lesznek. Részletek a Meghívó rovatban.
—

TARTALOMMAL MEGTÖLTENI
Nyílt egyeztetés az európai polgári kezdeményezésről

A Lisszaboni Szerződés az európai uniós politikában való részvétel új formáit vezeti be: így az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy legalább 1 millió – és jelentős számú tagállamból származó – polgár az Európai Bizottságot közvetlenül felkérje arra, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. Erről szól az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikk 4. bekezdése.

Mielőtt a polgárok elkezdhetnék ezt az új jogot gyakorolni, uniós rendelet formájában le kell fektetni néhány alapvető szabályt és eljárást. Tekintettel arra, hogy az európai polgári kezdeményezés EU-szerte nagyon fontos eszköz az állampolgárok, a civil társadalom számára az Európai Bizottság széleskörű nyilvános konzultációt indított 2009. november 11-én és ezzel párhuzamosan zöld könyvet adott ki a témáról. Ez utóbbi egy sorvezetőnek tekinthető és áttekintést ad azokról a jogi, adminisztratív és gyakorlati kérdésekről, amelyekről a rendeletnek határoznia kell: hány országból kell az aláírásokat összegyűjteni, országonként kell-e minimum kvóta, milyen legyen az eljárás időkerete, legyen-e valamilyen formai kötöttség, amit teljesíteni kell. Ezektől a válaszadásnál természetesen el lehet térni és saját gondolatokat is meg lehet fogalmazni 2010. január 31-ig, ameddig a konzultációs időszak tart. Ezután az Európai Bizottság előterjesztést készít, amiből az Európai Parlament és az Európai Tanács jóváhagyása után lesz jogszabály.

Az Európa Ház közös civil vélemény megfogalmazását tervezi a kérdésben, melyet a tervek szerint 2011 januárjában a 2011-es magyar EU-elnökséget civil oldalról előkészítő EU2011 Civil Munkabizottság Európa-tudattal, aktív európai állampolgársággal és önkéntességgel foglalkozó munkacsoportjának ülésén vitatnak majd meg.

Annyi kritika már most megfogalmazható az Európai Bizottság felé, hogy talán érdemes lett volna néhány napot várni a konzultáció bejelentésével addig, amíg lefordítják az összes hivatalos uniós nyelvre a bizottsági zöld könyvet (jelenleg csak angolul, németül és franciául érhető el az Európai Unió oldalán). Ha már az EU összes állampolgárát érintő kezdeményezésről van szó.

A konzultáció hivatalos honlapja:
http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/consultation_hu.htm
—

SZÉLES TÁRSADALMI VITÁBAN SZÜLETIK
A NATO új stratégiája

Az Észak Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) alapvetően katonai együttműködésre jött létre 1949-ben, az akkor még kétpólusú világrendben. A szervezetnek 1999-ben Magyarország is tagja lett Csehországgal és Lengyelországgal egy időben. A NATO jelenleg a globális kihívásoknak megfelelő új stratégiai koncepció megalkotásával van elfoglalva, erről tartott eszmecserét a Magyar Atlanti Tanács 2009. november 9-én a Magyar Külügyi Intézetben.

A rendezvényen Rábai Zsolt, a brüsszeli NATO-központ tájékoztatási részlegének (Public Diplomacy Division) munkatársa elmondta: alapvető fontosságú, hogy olyan új stratégia jöjjön létre, mely figyelembe veszi a világon jelen lévő új típusú, a biztonságot érintő kihívásokat, így a globális terrorizmus, az energiabiztonság, de akár a klímaváltozás kérdéseit is. Azonban szinte minden összefüggésbe hozható a biztonság kérdéskörével, ezért az alapvető feladat a stratégia-alkotás során azon területek meghatározása, amelyekkel a szervezet a jövőben foglalkozni kíván. Ez nem is olyan egyszerű: a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó még csak olyan, új megközelítést igénylő problémákkal foglalkozott, mint az internet-alapú fenyegetések (kiberháború) és a klímaváltozás, a NATO mégis a bukaresti napirenden még csak nem is szereplő tengeri kalózkodás meggátolására indított később műveletet. Ebből is látszik, tette hozzá Rábai, hogy a kihívások természete megváltozott: gyorsan jönnek létre, gyorsan változnak és kiszámíthatatlanok, ezért a rájuk adandó válaszok is nehezebbek.
Ezért aztán a stratégiai koncepció megalkotása is bonyolult feladat, mivel a NATO-nak úgy kell megtalálnia szerepét a globalizált, multipoláris világ új kihívásai között, hogy közben ellássa alapvető funkcióját: a tagállamok területének és azok állampolgárai védelmének biztosítását. Talán ezért is szán a szervezet nagyobb hangsúlyt a nyilvánosságnak és a társadalmasított gondolkodásnak a koncepció kidolgozásában.

A most zajló véleményezési periódus után az összegyűlt hozzászólásokat egy 12 tagból álló szakértői csoport összegzi (ez tizenkét főből áll Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter vezetésével), amit a tagállamoknak is meg kell vitatniuk és el kell fogadniuk. Az elkészült új stratégiai koncepciót a tervek szerint 2010 év végi NATO-csúcson fogadják el.

http://www.nato.int
—

D. Program

“…HOGY ÁLTALUK LEGYEN JOBB!”
Konferencia a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérése alapján az FSZH – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat regionális konferenciasorozatot szervez a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról. A közép-magyarországi régióban 2009. november 18-án tartanak konferenciát.

Program (tervezet):
14.00: Köszönt: Rapi István Iránytű Irodavezető és Gádor György KMRIT elnök
14.10: Ifjúság2008 Kutatás eredménye: Bauer Béla SZMI főosztályvezető
14.40: Nemzeti Ifjúsági Stratégia: Rauh Edit szakállamtitkár
15.10: NIS cselekvési terv: Veres Judit Inez, az FSZH-MOISZ igazgatója
15.30: Szünet
15.45: Konzultáció
16.15: Gyermekjogi cselekvési terv: Debreczy Márta SZMM vezető főtanácsos
16.35: Szünet
16.50: Nemzeti Ifjúsági Tanács fórum (műhelymunka) – házigazda KMRISZI
17.50: a Fórum zárása, összegzés

A rendezvény ingyenes, regisztráció szükséges.

Időpont: 2009. november 18. (szerda) 14.00-17.50 óra
Helyszín: Vízöntő Pinceklub (1132 Budapest, Váci út 50.)
Szervező: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat – Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
További információ:
További információ: Szabó Katalin
T: (1) 459-1032
E: szabo.katalin@mobilitas.hu
—

E. Képzés

CSR A CIVILEK ÉLETÉBEN ÉS CIVILEK A CSR ÉLETÉBEN
Egynapos képzés

Milyen feladatokat és lehetőségeket rejt a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) és annak terjedése a nonprofit szervezetek számára? A képzés trénere: Fertetics Mandy, Alternate Tanácsadó Kft., ügyvezető, vezető tanácsadó.

A képzés fő témái:
- Eszközök és módszerek a szponzoráción túl – milyen lehetőségeket nyújt a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a fenntartható fejlődés?
- Milyen elvárásokat támaszt a CSR terjedése a civilekkel szemben?
- Civil szerepek és szerepjátékok
- Hitelesség és partnerség

További előadók és témák:
A CSR jövője – Állam és civil partnerség stratégia: Bécsy Etelka, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztály, főosztályvezető

Vállalati tapasztalatok, elvárások, ötletek – Kerekasztal-beszélgetés vállalati szakemberekkel, vezetőkkel: Fóris Ferenc, Autópálya Kezelő Zrt., Haász Andrea, ATEL Csepel Vállalatcsoport, Kapusy Pál, MOL Nyrt., Márton Csilla, Magyar Telekom Nyrt., Szinai Ádám, CIB Bank Nyrt.

Fenntarthatósági jelentések – Non-profit szervezetek számára is? – A GRI (Global Reporting Initiative) most készülő ágazati kiegészítéséről: Urbán Katalin, Alternate Kft., ügyvezető, vezető tanácsadó

Részvételi díj: 8900 Ft + Áfa, amely tartalmazza a képzés és képzési anyag díját, a kávészünet és ebédszünet alatt felszolgált italok és ételek díját.

Időpont: 2009. november 17. kedd (9.00-17.00)
Helyszín: 1088 Budapest, Vas utca 6. I. em. 5. (Független Médiaközpont)
Szervező: Alternate Kft.
További információ: fertetics.mandy@alternate.hu
Részletes program: http://www.alternate.hu/images/stories/alternate/program_nov17_civilek_es_csr.pdf
Jelentkezési lap: http://www.alternate.hu/images/stories/alternate/jelentkezsi_lap_nov17_alternate.doc
—

Forrás: Civil Európa Hírlevél, www.eucivil.hu.