Gazsó Ferenc: A lakosság 60 százaléka létminimum közeli szinteken él | Civil Oldal
2010. September 9. Thursday, 18:23

Gazsó Ferenc: A lakosság 60 százaléka létminimum közeli szinteken él

Írta szerkesztő 2009. november 2. hétfő, 10:10
Ezt a cikket Civil Hírgyűjtő kategóriában közölték 0 Hozzászólás eddig .

Tíz millió magyar közül hat millióan létminimum közeli szinteken élnek. A társadalmi összjövedelem 30 százalékát 400 ezer ember birtokolja, az alsó 30 százaléknak pedig a társadalmi összjövedelem 5 százaléka jut. A közpénzek 30 százaléka szőrén-szálán eltűnik, és magánzsebekbe vándorol. Intézményesült és rendszerré vált a korrupció – mondta Gazsó Ferenc szociológus október 28-i budapesti előadásán.

„Az emberek elviselhetetlenül igazságtalannak és egyenlõtlennek tartják a társadalmat. A fennálló viszonyok további erõltetése kétségbeesett helyzetbe taszította a lakosságot. Az emberek mindössze 10 százaléka vallja magát a rendszerváltás nyertesének, 50 százaléka vesztesnek tartja magát, 40 százaléka pedig közömbös” – tudatta.

Megbukott az önszabályozó piac dogmája, a szociális igények és a profit szétválasztása.
Magyarország azért nem került modernizációs pályára a zsákutcás szocializmusból, mert a domináns multinacionális gazdaság nem vesz részt az ország fejlesztésében, hanem az olcsó munkaerõ, a kedvezmények, az adórendszer és a közbeszerzések révén több szivattyúval kivonja a megtermelt értéket az országból. Ilyen gazdasági bázison, 53-57 százalék között mozgó foglalkoztatási arányával, az ország nem csak az EU foglalkoztatási átlagát nem képes elérni, hanem óriásira duzzad az eltartott tömeg is. Totális létbizonytalanság teremtõdött, milliókat fosztottak meg a létfeltételektõl. Válságba kerültek a humánerõforrásokat újratermelõ rendszerek.
Jellemzõ az oktatás színvonalára, hogy 23 százaléknyi funkcionális analfabéta kerül ki az
iskolákból, egyetemet végzettek egyre nagyobb tömege duzzasztja a munkanélküliek seregét és kerül parkoló pályára a „bolognai rendszer” bevezetése miatt.

Jóvátehetetlen kárt okozott a privatizáció – adott hangot véleményének a professzor.
Gazsó Ferenc szerint nincs az ország vezetésére alkalmas elit. Az államszocializmus nomenklatúrája politikairól gazdaságira konvertálta hatalmi státusát, majd a kormányzást is visszaszerezte. A régi rendszer kádereinek egy része az erõltetett privatizációval és a globális érdekek kiszolgálásával igyekezett feledtetni múltját, mások mindenre, és mindennek az ellenkezõjére is képessé váltak, hogy minden áron hatalmi pozícióban maradjanak.

A rendszerváltás óta a FIDESZ okozta a legkisebb kárt, de társadalmi alternatívája neki sem volt. Demokratikus elituralom alakult ki, csak pártok között lehet választani intézményes részvételi demokrácia híján – mondta.
Az újglobalista paradigma bukása azt jelenti – folytatta -, hogy nem tartható fenn a szociális- és a tõkeelv elkülönítése. Mert elfogyott a társadalom türelme, és szélsõséges radikalizálódáshoz vezet a neoliberális dogma további erõltetése. „Az Orbán-kormány vagy az utolsó lesz a neoliberális politikát folytató kormányok sorában, vagy az elsõ a szociális értelmû változásban” – vélekedett.

A professzor nem zárta ki annak lehetõségét, hogy „káosz nélkül találhatunk kiutat”, ha a következõ kormány is képtelennek bizonyul a szükséges társadalmi megújulás végrehajtására.
Rendszerkorrekciós téziseinek megfelelõen Gazsó Ferenc abban jelölte meg a kiutat, hogy új alkut kössenek a multinacionális tõkével a dolgozó rétegek javára, állami megrendelésekkel állítsák emelkedõ pályára a gazdaságot. „Készen áll egy program a gazdasági-társadalmi megújulásra” – mondta közgazdászokra és szociológusokra hivatkozva. Ezen program szerint összehozható annyi, amennyi elegendõ a humán erõforrásokat újratermelõ rendszerek (egészségügy, oktatás, népesedés, reprodukció) fenntartására, és a gazdaság élénkítésére új munkahelyek teremtésével. Ebben nélkülözhetetlen az állam összehangoló szerepe. Erõs államra van szükség – vélte. A területi egyenlõtlenségek enyhítésén, a gazdasági élettõl kiszakadt 1100 zárványtelepülés integrálásán kívül részvételi normákra épülõ új alkotmányra is szükség van. A politikai osztály ezzel szembeni ellenállását tömegmozgalommal kell megtörni – mondta.

Kérdésekre válaszolva a professzor felhívta a figyelmet arra az új világgazdasági modellre, amelyet Kína termelt ki a közösségi értékek és a magántermelés hatékonyságának ötvözésével.

Kiadta: MSZF SZK

Tudsz választ küldeni , vagy visszalinket a saját oldaladról .

Nincs hozzászólás “Gazsó Ferenc: A lakosság 60 százaléka létminimum közeli szinteken él”

Szólj hozzá! Szerinted?