A Kormány 2007. augusztus 23-i ülésén elfogadta “A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről” szóló 1065/2007 (VIII. 23.) sz. határozatát (MK 111.).

Az SZMM cselekvési terv épít:

• A kormány irányelvekben és kormányhatározatban foglaltakra,
• az FMM 2003-2006. közötti civil stratégiája és cselekvési tervében rögzített feladatok megvalósulása tapasztalataira,
• az SZMM statútumában és Szervezeti Működési Szabályzatában foglalt releváns feladatokra, valamint
• a szakállamtitkárságok által megjelölt célokra.

3. A civil szervezetek hatékony működésének elősegítése

Az SZMM kiemelt feladatai közé tartozik a civil szolgáltató és információs központok (CISZOK) és Esélyek Háza hálózatának fenntartása, fejlesztés és támogatása. Tekintettel arra, hogy a civil szektor foglalkoztatási kapacitásának bővítése, a szociális gazdaság intézményeinek megerősítése kormányzati prioritás – a TAMOP keretében is – bővíteni szükséges a partnerség munkaformáit. Ösztönözni és támogatni kell a felnőttképzésben a nonprofit speciális ismeretek oktatását, tananyagok és tankönyvek, taneszközök fejlesztését, valamint a nonprofit ismeretek távoktatási formájának kialakítását. Segíti az önkéntes központok hálózatának országos kiépítését, az önkéntes tevékenységekről tájékoztató ügyfélszolgálatok kialakítását, valamint a fogadó szervezetek képzését.

4. Az állami támogatások felhasználóbarát elemeinek megteremtése

A 15/2006. SZMM utasítás alapján létrejött egységes pályázatkezelő szervezet (ESZA Kht.), hozzájárul az államháztartásnak a civil szervezetek pályázati és egyéb támogatására vonatkozó szabályainak támogatóbarát megteremtéséhez. Az SZMM támogatáspolitikájában – a közpénz-felhasználás szigorú követelményeit szem előtt tartva – az egyszerűbb, kevésbé bürokratikus, civilbarát eljárásokat követi és alkalmazza.

5. Az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szerveztek részvételének elősegítése

A foglalkoztathatóság javítása, a foglalkoztatási szint növelése, a szociális ellátás, a gyermek és ifjúság védelem, az esélyegyenlőség, a szak -és felnőttképzés területén az államnak szüksége van közfeladatai magas szintű ellátásához a civil szektor erőforrásaira (humán, szellemi, anyagi, technikai, eljárási és információs értelemben egyaránt). Az Államreform Bizottság (ÁRB) munkaprogramjában foglaltak, illetve a vonatkozó kormányzati intézkedések szerint elő kell segíteni a civil szervezetek állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban történő részvételét, a szolgáltatások akkreditációját és a feladatok kiszerződését. A munkaerő-piaci szolgáltatások terén a TAMOP 2. 6. 1. akcióterv keretében biztosítani kell az eredményes munka feltételeit.

1. A minisztérium jogszabály-alkotási tervének nyilvánosságra hozása. A tervezett tárgykörökkel kapcsolatban beérkező érdemi, szakmai javaslatok fogadása. Az érintett civil szervezetek bevonása az ágazati jogszabályok előkészítésébe, módosításába.
   Fő felelős: Közig. Koordinációs Főosztály, Jogi Főosztály és az érintett szakmai főosztályok
   Közreműködők: testületek, Esélyek Háza, Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) Hálózat
   Határidő: folyamatos
2. A nyilvánosság és a működés feltételeinek biztosítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkájában résztvevő tanácsadó testületek, konzultációs fórumok számára. Koordináció a testületek között.
   Fő felelős: Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztály (TPCKF)
   Közreműködők: érintett főosztályok, szakállamtitkárságok
   Határidő: 2007. II. félév, folyamatos
3. Szakmai és módszertani segítség biztosítása a főosztályok részére a minisztérium által működtetett testületek civil delegáltjainak megválasztásához.
   Fő felelős: TPCKF
   Közreműködők: érintett főosztályok
   Határidő: folyamatos
4. Folyamatos információcsere és kapcsolattartás az ágazati érdekegyeztetésben résztvevő szervezetek és a minisztérium egységei között.
   Fő felelős: TPCKF, érintett főosztályok
   Közreműködők: szakmai civil műhelyek, testületek
   Határidő: 2007 II. félévtől folyamatos
5. A civil párbeszéd kereteinek megteremtése, illetve kiszélesítése, a fórumrendszer eljárásjogi szabályainak megalkotása.
   Fő felelős: TPCKF
   Közreműködők: érintett főosztályok, testületek, Regionális Munkaügyi Központok (RMK), Esélyek Háza, CISZOK Hálózat
   Határidő: 2008. I. félév
6. A tájékoztatás fórumainak megteremtése a civil kábítószerügyi szakmai szervezetek részére.
   Fő felelős: Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Osztály
   Határidő: folyamatos
7. Civil képviselet biztosítása a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságban.
   Fő felelős: Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Osztály
   Határidő: 2007. március, utána folyamatos
8. A szociális szolgáltatások megújításával kapcsolatos fejlesztési intézkedések (sztenderdek; jogosultsági kritériumok meghatározás, stb.) első tervezési lépésétől kezdődően az elkészült anyagok széles körű szakmai vitájáig bevonásra kerül valamennyi civil szervezet munkacsoportok keretében.
   Fő felelős: Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya, SZMI
   Közreműködő: Jogi Főosztály, RMK
   Határidő: folyamatos

1. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alkalmazása során felmerült szakmai tapasztalatok összegyűjtése és a módosítással kapcsolatos javaslatok megfogalmazása.
   Fő felelős: TPCKF
   Közreműködő: CISZOK Hálózat
   Határidő: 2007. II. félév
2. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
   Fő felelős: TPCKF
   Közreműködő: Jogi Főosztály, NCA testületek, ESZA Kht.
   Határidő: 2007. II. félév
3. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény felülvizsgálatának civil szakmai koordinációja, módosítással kapcsolatos javaslatok megfogalmazása.
   Fő felelős: TPCKF
   Közreműködő: Jogi Főosztály, CISZOK Hálózat
   Határidő: 2008. II. félév
4. A civil szervezetekkel való együttműködés eljárási szabályainak kimunkálása és bevezetése.
   Fő felelős: TPCKF, Jogi Főosztály
   Közreműködők: érintett főosztályok, intézmények, testületek, RMK, szakmai műhelyek, Esélyek Háza, CISZOK Hálózat
   Határidő: 2008. II. félév
5. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet eljárás során szerzett tapasztalatok alapján a 2008. évi szabályok kidolgozása.
   Fő felelős: Családi és Szociális szolgáltatások Főosztály
   Közreműködő: Jogi Főosztály, Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztály
   Határidő: 2007. II. félév

1. A minisztérium feladatköréhez kapcsolódó, pályázati támogatásban részesülő civil szervezetek ismertségének erősítése, társadalmi elfogadottságának javítása. Jó gyakorlatok összegyűjtése.
   Fő felelős: Sajtó titkárság, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, OFA
   Közreműködők: TPCKF, RMK, ESZA Kht.,
   Határidő: 2008 I. félév, illetve folyamatos
2. A www.civil.info.hu, a Civil Szolgáltató Központok Hálózata, az Esélyek Háza, szakmai hálózatok működtetése a tematikus, széleskörű tájékoztatás stratégiai és szakmapolitikai kérdésekben.
   Fő felelős: TPCKF, OFA
   Közreműködők: érintett főosztályok, RMK
   Határidő: 2007 II. félév, illetve folyamatos
3. A TAMOP végrehajtásából adódó feladatok során a civil szervezetek bevonása.
   Fő felelős: EU Tervezési Iroda
   Közreműködők: TPCKF, érintett szakmai főosztályok, RMK
   Határidő: folyamatos
4. Távoktatási formában használható tananyag írása az alábbi témákban:
   A civil szervezetek működési hatékonyságának növelése képzésekkel (nonprofit ismeretek oktatása “a közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata” témakörben),
   A civil szereplők digitális írástudásának fejlesztése az e-pályázati követelményeknek való megfelelés céljából.
   Fő felelős: NSZFI
   Közreműködők: Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály, TPCKF
   Határidő: 2007. II. félév, illetve 2008. I. félév
5. Az önkéntesség fejlesztését szolgáló intézkedések koordinálása.
   Fő felelős: TPCKF
   Közreműködők: OFA, Önkéntes Központ Alapítvány
   Határidő: 2007. II félév, folyamatos
6. A gyermekvédelem területén pályázati úton a jó gyakorlatok összegyűjtése, bemutatása, ismertetése széles körű terjesztése.
   Fő felelős: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet
   Közreműködő: Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály
   Határidő: 2008. I. félév
7. A diszkrimináció elleni küzdelem eredményességének növelése, az egyenlő bánásmódról szóló törvény végrehajtásának elősegítése
   Fő felelős: Egyenlő Bánásmód Hatóság
   Közreműködők: Esélyegyenlőségi Főosztály, Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztály, Roma Integrációs Főosztály, RMK
   Határidő: folyamatos

1. Egységes minisztériumi pályázatkezelő szervezet létrehozása és működtetése.
   Fő felelős: Államtitkár
   Határidő: létrehozásra 2007. I. félév, működtetés folyamatos
2. A minisztérium – civilszektorra irányuló- pályázati rendszerének, a pályázati eljárás átláthatóságának biztosítása, adminisztratív terhek csökkentése, kihelyezett források hasznosságának mérése, valamint a szervezetek pályázóképességének javítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű térségekben működő civil szervezetek pályázatokhoz való hozzáférésének biztosítására
   Fő felelős: ESZA Kht., OFA
   Közreműködők: CISZOK hálózat, RMK, Esélyek Háza, Monitoring Titkárság
   Határidő: folyamatos

1. A civil szervezetek fejlesztését lehetővé tevő intézkedések megjelenítése a TÁMOP Akciótervekben, és a megvalósítás elősegítése, nyomon követése.
   Fő felelős: Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Monitoring Titkárság
   Közreműködő: TPCKF, érintett szakmai főosztályok
   Határidő: 2007. I. félév, folyamatos
2. A közfeladat ellátás és finanszírozással összefüggő, szektor szintű tapasztalatok összegyűjtése.
   Fő felelős: Koordinációs Szakállamtitkár
   Közreműködés: TPCKF, érintett szakmai főosztályok, RMK
   Határidők: 2008. I. félév
3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak továbbképzési rendszerébe a civil szervezetekkel való együttműködés témájának beépítése, felkészítés a szolgáltatás vásárlására.
   Fő felelős: FSZH, RMK
   Közreműködők: OFA, Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály
   Határidő: 2008. II. félév
4. Az SzMM-mel együttműködő civil szervezetek adatbankjának és integrált információs rendszer létrehozása, fejlesztése és karbantartása.
   Fő felelős: FSZH
   Közreműködők: TPCKF, érintett főosztályok, SZMI, RMK, CISZOK, Esélyek Háza hálózat
   Határidő: 2008. II. félév
5. Munkaerőpiaci projektek fejlesztése, kísérleti bevezetése, szakmai és pénzügyi sztenderdek kialakítása.
   Fő felelős: OFA, FSZH
   Közreműködők: RMK, Civil Foglalkoztatási Műhely, szakmai ernyőszervezetek
   Határidő: 2007. II. félév, illetve folyamatos
6. A kormányzati szervek, kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek közti együttműködés erősítése, kiszélesítése, különös tekintettel az oktatási és lakhatási szegregáció enyhítésére, illetve megszüntetésére.
   Fő felelős: Roma Integrációs Főosztály, Egyenlő Bánásmód Hatóság
   Határidő: folyamatos
7. A felnőttképzés kiszélesítése érdekében az érintett civil szervezetek és szakmai szervezetek bevonása.
   Fő felelős: NSZFI
   Közreműködők: Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály
   Határidő: 2008. I. félév

Teljes anyag

* regionális, helyi, valamint egyéb közigazgatósági hatóságok,
* gazdasági és szociális partnerek,
* valamint minden illetékes szerv

bevonásával széles körű és hatékony társulást hoznak létre, figyelembe véve a nemek közötti esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés horizontális szempontjainak érvényesítését.

Az Európai Unió Strukturális Alapjaira vonatkozó említett általános rendelkezés alapján a partnerség elve kiterjed a közösségi támogatások előkészítésére, finanszírozására, monitoringára és értékelésére. Az általános rendelkezés a partnerségi tevékenységek vonatkozásában három lehetséges szintet határoz meg. A partnerség jelenti a tagállam és az Európai Bizottság közötti együttműködést, a tagállamok kijelölt hatóságai és szervei közötti hatékony belső egyeztetést, illetve a tagállam hatóságai és a különböző gazdasági, társadalmi és egyéb civil, nem-kormányzati szervezetei közötti együttműködést. A Nemzeti Fejlesztési Terv készítése során a partnerség elsősorban ezen, harmadik értelmezését, illetve annak gyakorlatba történő átültetését érinti.

A közösségi támogatások előkészítésének szakaszában a Nemzeti Fejlesztési Terv összeállítása kiemelt fontosságú, amelynek folyamatában a partnerek (a regionális és helyi hatóságok, valamint egyéb illetékes közhivatalok, a gazdasági és szociális partnerek, illetve bármely egyéb megfelelő illetékes szerv) bevonása elengedhetetlen. A széles társadalmi konszenzus a Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán azért fontos, mert a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése, az ún. programozási időszak során nagymértékben kialakul az uniós támogatások elosztásának feltételrendszere. A Nemzeti Fejlesztési Terv sikerének egyik kulcsa, hogy a helyi, regionális, ágazati és társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek, amelyek alapján a rendelkezésre álló forrásokat a különböző szereplők képesek is lehívni, illetve felhasználni.

A partnerség elvének értelmében a Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán lezajlott egyeztetési folyamat fontos szerepet játszik a Strukturális Alapokkal összefüggő nyilvánosság megteremtésében is. Az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 46. cikke, valamint a 1159/2000/EK bizottsági rendelet a Strukturális Alapok által nyújtott támogatásokra vonatkozóan a tagállamok által teendő, a tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó intézkedéseivel összhangban a partnerség további célja között szerepel az is, hogy az érintett szervezetek és csoportok értesüljenek az NFT előkészítésének azon munkáiról és folyamatáról, amelyek a végrehajtás során a későbbiekben jelentőséggel bírnak.

Strukturáltság. A kormány az NFT kidolgozása előtt nyilvánosságra hozza a terv kidolgozásának folyamatát és menetrendjét. Az egyes civil szervezetek célszerűen ahhoz a tematikus vagy regionális munkacsoporthoz kötődően vehetnek részt a tervezés folyamatában, amelyekhez működésük földrajzi vagy tartalmi területe alapján a legszorosabban kapcsolódnak. A civil szervezetek véleményükre, felvetéseikre jórészt nem a Nemzeti Fejlesztési Hivataltól kapnak választ, hanem a felvetés területe szerint illetékes munkacsoporttól. Az NFH azonban minden véleményt és javaslatot nyilvántart, és ezt a nyilvántartást megőrzi.Részvételi elv. A civil szervezetek partnerként vehetnek részt a tervezési folyamatban. Véleményezhetik a tervezők által rendelkezésükre bocsátott dokumentumokat, és lehetőségük van részt venni a célok és prioritások meghatározásában és az alternatívák szelekciójában is. A civil szervezetek megismerhetik a tervezéshez kapcsolódó valamennyi nyilvános dokumentumot, de a tervezők az egyeztetést, a véleményekre való válaszadást csak a kijelölt dokumentumok esetében vállalják! A válasz igénylésének további feltétele, hogy a vélemény – elektronikusan feltétlenül, de lehetőleg írásban is eljusson a tervezőkhöz.

Folyamatosság. Az NFT tervezése folyamán a civil szervezetekkel való kapcsolattartás folyamatos, a jelen társadalmi egyeztetési tervben foglalt ütemezést követi. Fontosnak tartjuk, hogy a civil szervezetek részt vegyenek a tervezés teljes folyamatában, a fejlesztési koncepció elfogadásától a stratégiai célok kialakításán és az operatív programok összeállításán át a pályázatok kiírásáig.

Nyitottság, nyilvánosság. Az NFT-vel kapcsolatos egyeztetési folyamat nyitott, abba bármikor bekapcsolódhatnak az érdeklődő civil szervezetek. Átláthatóság, befolyásolhatóság. A tervezés államigazgatási szereplői folyamatosan informálják civil partnereiket, a kapcsolattartást dokumentálják, a partnerek felvetéseire – a részvételi elvnél említettek szerint – választ adnak.

Visszacsatolás, értékelés. Az NFT véglegesítése után a kormányzat jelentést ad arról, hogyan zajlott le a társadalmi egyeztetés folyamata, miként vonta be a civil szervezeteket a tervezés folyamatába, és hogyan építette be a különféle véleményeket. A vélemények megtöbbszöröződésének elkerülése. A civil oldal felelőssége is fontos a társadalmi egyeztetésben: az egyeztetési folyamat hatékonyságát nagymértékben növelheti, ha a civil szervezetek megszervezik-koordinálják saját részvételüket, kiépítik annak rendszerét, segítve ezzel a tervezők és a civil szervezetek közötti információáramlást. Ehhez a koordinációhoz az NFH nem tud támogatást nyújtani. Ha valamely civil szervezet részt vesz ilyen koordinációban, akkor tőle a tervezők nem fogadnak el közvetlenül véleményt, javaslatot vagy hozzászólást.

A tervezés dokumentumai hozzáférhetőek az NFH honlapján. Az ezt kérő civil szervezetek és személyek elektronikus értesítést kapnak akkor, ha új dokumentum válik elérhetővé.

2. Aktív tájékoztatás

Az NFH, továbbá a tervezésben részt vevő valamennyi állami szerv folyamatosan tájékoztatja a társadalmat a tervezőmunka menetéről. Az országos és helyi sajtóban, valamint a saját honlapjukon tájékoztatást adnak a nyilvános eszmecserék tárgyáról, helyszínéről és időpontjáról. Az információk célba juttatásához a tervezők felhasználják a megyei Civil Szolgáltató Központok, a teleházak, az Európai Információs Pontok, illetve e-Magyarország pontok hálózatait. A tervezés dokumentumaihoz az érdeklődők az általános szabályok szerint juthatnak hozzá. (A dokumentumok önköltségi áron vehetők át.)

3. Széles körű társadalmi konzultáció

Minden érdeklődő számára lehetővé tesszük, hogy a tervezési folyamat valamennyi szakaszában kifejthesse véleményét a vitára bocsátott anyagokkal kapcsolatban. E vélemények szóban elmondhatók a nyilvános fórumokon, írásban pedig elküldhetők a Nemzeti Fejlesztési Hivatal címére. Az NFH a tervezési folyamat egésze alatt internetes fórumot működtet. 2005 nyarának végén, kora ősszel az NFH egy olyan nyilvános vitát rendez, ahol jelen vannak a tervezők és a döntéshozók képviselői, és ahol mindenki ismertetheti saját álláspontját. A lakosságtól származó hozzászólásokat az NFH honlapján közzé tesszük, és a tervezőknek átadjuk. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kommunikációs és Partnerségi Főosztálya az NFH épületében minden hétfőn 16 és 18 óra között lehetőséget biztosít bármely civil szervezet számára a tájékozódásra.

4. Közvetlen részvétel a tervezési folyamatban

A tematikus és regionális munkacsoportok tevékenysége felöleli a tervezés valamennyi szakaszát, így a civil részvétel biztosítása ezekben a munkafolyamatokban mindenütt kívánatos.

5. A civil egyeztetés partnereinek kiválasztása

A civil szervezetekkel folytatandó egyeztetés sikerességének, legitimitásának egyik kulcseleme az egyeztetésben részt vevő partnerek kiválasztása. Nyilvánvaló, hogy a tervezőmunka során ki kell választani azokat a szereplőket, akik valamiképpen reprezentálják a társadalom különböző érdekcsoportjait, szorosabban együtt dolgoznak a tervezésért felelős állami szereplőkkel, és nemcsak jogokkal bírnak, hanem felelősséget is vállalnak a folyamatban játszott szerepükért. Fontos leszögeznünk, hogy a partnerek kiválasztása nem váltja ki, nem helyettesíti az egész tervezési folyamat átláthatóságát, nyitottságát, és nem csorbíthatja más – az egyeztetésben partneri státusszal nem bíró – szervezetek jogát arra, hogy hozzájussanak az alapvető információhoz, illetve, hogy véleményüket közöljék a tervezési folyamat szereplőivel. A tematikus és regionális munkacsoportok maguk választják ki partnereiket. Az államigazgatás szabályai szerint az NFH nem avatkozik bele ebbe a kiválasztási folyamatba. Az NFH maga nem választ ki általa fontosnak vagy kívánatosnak tartott partnereket a civil szervezetek köréből; minden civil szervezet számára biztosítja az egyenlő elbánást. Fenntartja viszont magának azt a jogot, hogy a civil szervezetektől érkező véleményeket, igényeket, hozzászólásokat – szakszerűségi és/vagy illetékességi megfontolásból – valamely más tervezőszervnek továbbítson. Ennek tényéről természetesen értesíti az adott civil szervezetet.

(NFÜ)

2.     Kontinensünkön a globalizálódás tendenciáit az europaizálódás és a regionalizálódás tendenciái közvetítik. Ezek következtében kiüresednek, hatalmukat veszítik a nemzetállami szinten megszervezett társadalmi-politikai rendszerek. Erősödnek az Egyesült Európa valamint régióinak politikai és társadalmi erőcentrumai, hatalmuk és tevékenységük új jogi és politikai intézmények keretébe illeszkedik bele. Ebben a folyamatban fokozatosan eltűnhetnek az európai szinten szerveződő integrációs, illetve regionális keretekben a korábbi Kelet és Nyugat sajátosságai, és új közös európai kultúra és intézményrendszer körvonalai jelennek meg egy ellentmondásos folyamat hatására. Míg Keleten a civil társadalom a politika és a kultúra területén fejlődött, addig Nyugaton a gazdasági-társadalmi szférában. Az egyesülő Európa civil társadalmai egyszerre válhatnak a Nyugat alternatív mozgalmainak és a Kelet ellenzéki mozgalmainak közös örököseivé a progresszív demokrácia, a grass-roots tradíciók intézményesülése révén, amelyre az európai alkotmányozási folyamatban voltak már érezhető tendenciák, így például az európai népszavazás intézményében, vagy a civil partnerségi koncepciókban.
3.    Keleten a civil társadalom folytonos megszakításokkal fejlődött, amelyek viszont rákényszerítik az instabilitás következtében az innovációra, és a flexibilis, rugalmas alkalmazkodásra. Nyugaton a civil fejlődést a stabil keretek között zajló hosszabb távú és folyamatos akkumuláció kumulatív folyamatai jellemzik. A Kelet hozadéka az európai civil társadalom fejlődésének érdekében a folytonos intézményi és eljárási innováció, míg a Nyugaté az intézményes stabilitás és hatékonyság. Az innováció és a stabilitás megfelelő egyensúlyának kialakítása az európai civil társadalom fejlődésében egyszerre kell, hogy támaszkodjék a kelet és a nyugat hagyományaira ahhoz, hogy megállja a helyét Európa a kibontakozó globális versengésben.

4.    Magyarországon hosszú ideje a mennyiségi szemléletmód jellemzi a civil társadalom megközelítését, mennyi és miféle tevékenységű civil szervezetet azonosíthatunk empirikus módszerekkel, hány ember dolgozik ezekben, milyen forrásokat mozgatnak, illetve honnét származnak ezek. Mindez fontos, mint a civil társadalom infrastruktúrája, azonban nem meríti ki minőségi jellemzőit; milyen típusú társadalmi viszonyrendszerek léteznek a szektor szereplői között, és milyen a viszonya a társadalom profit- és hatalomorientált részeihez, rendszereihez? Amíg hosszú ideig a magyar civil társadalom számszerű jellemzők alapján vezető szerepet töltött be a posztkommunista Európában, ma már nem rendelkezik ezzel . Ez azonban nem jelenti  a magyar civil társadalom, avagy a mozgalmi szektor válságát vagy veszélyeztetettségét. A társadalmi mozgalmak, a társadalmi-politikai változásokat célul tűző, társadalmi-politikai relevanciával rendelkező aktorok számossága, avagy tagjaik száma alapjaiban nem mérvadó a minőségi jellegű sajátosságaik megítélésében. Kétségtelen, hogy például a zengő-hegyi lokátor ügye többirányú társadalmi-politikai változások egész sorát érte el, anélkül, hogy nőtt volna az ökológiai mozgalmak támogatottsága vagy szervezettsége.

5.    Magyarországon 1989 után a civil társadalom ügyeinek szabályozottsága, illetve e szabályozás révén a szektornak juttatott különféle források rendszere nemzetközileg is innovatívnak számító intézményekben jelenik meg. A kalkulált 1%-os felajánlások alapján álló Nemzeti Civil Alap megszervezése olyan elosztási mód, amely korporatív-neokorporatív jelleggel, az állam beavatkozásával biztosít forrásokat a civil társadalomnak. Nehezen várható el az ilyen rendszerektől, hogy pártatlanul és igazságosan működjenek, és ne jelenjék meg bennük részrehajlás. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter asszony kritikája mutatja hogy ezeket a veszélyeket nálunk sem sikerült teljesen elkerülni. Egyébként a civil társadalommal kapcsolatosan itthon és másutt is jelentős legitimációs problémák lépnek fel; mely szervezetek és milyen kört képviselve léphetnek fel a civil társadalom, avagy annak bizonyos szegmensei a nevében. És milyen alapon dönthetnének civil szervezetek más civil szervezetek támogatási ügyeiben?

6.    A civil szervezetek lét és anyagi viszonyaira vonatkozó szabályoknak áttekinthetőeknek, igazságosaknak, fair-nek és legitimnek kell lenniük ahhoz, hogy a civil társadalom szereplői elfogadják azokat, mint tevékenységi kereteket. Amennyiben ilyen keretek jönnek létre akkor a civil szektor szolidaritása és kooperációja alakulhat ki, ilyen keretek híján pedig individualizáció, fragmentáció, konfliktusok a jellemzőek. A fair és igazságos szabályozásnak egyszerre kell esélyegyenlőséget biztosítania, ugyanakkor pedig segítenie a valamilyen szempontból lemaradók felzárkóztatását a pozitív diszkrimináció révén. A magyar civil társadalom szereplői között nagy számban találhatók meg a nemzetközi és európai civil hálózatokból kiszorult, főként vidéki, falusi közegben tevékenykedő, forrásszegény szervezetek. A fairness és a szolidaritás korlátja a civil társadalomban, akár más területeken a versengő érdekek pluralitása, mind a szektoron belül, mind pedig a szektor egyes szegmensei között.

7.    A korporatív/neokorporatív rendszerekben az állam szerepe nem elhanyagolható, és nem ér véget csupán a jogállami szabályozás kialakításában; hanem a rendszer az állami vagy államilag közvetített támogatásokra épül fel. Az USA-beli és az angolszász pluralista rendszerekben ezzel szemben az álam elvileg pusztán a pártatlan döntőbíró szerepkörére korlátozódhat, és a civil szervezetek a szabad versengés révén elnyert hatalom, befolyás és siker mértékében rendelkezhetnek társadalmi-politikai súllyal és hatással. Az állam kiemelkedő szerepe korporatív rendszerünkben az állam politikai szellemeit, a politikai pártokat is kapcsolatba hozza a civil társadalommal. A pártok nem csupán az államon keresztül, hanem közvetlenül is fontos szerepet töltenek be a civil szektor vonatkozásában. Támogatást keresnek a civil szervezetek körében, és megkísérlik kiépíteni szatellit szervezeteiket a szektorban.

8.    A magyar pártrendszer erősen polarizált a két nagy párt jobb és baloldali holdudvarai felé. Míg a két blokk gyakran egyetért a civil szektor támogatásában, mégis megvannak a sajátos preferenciáik a hozzájuk közelebb álló szervezetek és hálózatok támogatására. A jobboldal a történelmi egyházak civil szféráját, bizonyos agrár- és vidéki szervezeteket, és újabban a polgári köröket tudja  a magáénak, míg a baloldal a szekularizált „civilek” különféle válfajait, a budapesti szervezeteket, az érdekvédőket, avagy a globalizáció-kritikus mozgalmak egy részét. Míg a jobboldal egyfajta „organikus” civil társadalmi korporatizmust képvisel, a baloldal az 1%-os szabályozás és az NCA rendszereivel a szervezeti versengés és pluralizmus modelljét állítja szembe ezzel.  A jobboldal civil szférája a 2002 óta kialakult polgári körök mozgalmával modernizálódott, dinamizálódott, a baloldal pedig a globalizáció-kritikus globális mozgalmak egyelőre felfelé ívelő trendjét fordíthatja saját hasznára.

9.    A magyar civil szektort hasonló törésvonalak, politikailag releváns társadalmi konfliktusok és csoportszerkezetek metszik keresztbe, mint a pártrendszert. A kommunista múlthoz és az egyházakhoz való viszony fontos, míg a materialista-poszt-materialista megosztottság jelen van, de nem olyan erősen, mint Nyugat-Európában. Fontos még a város – vidék különbség, és nem elhanyagolható az etnikai törésvonal szerepe, amely nem csupán a roma szervezetek tarka palettáját, hanem a nemzetiségi önkormányzati rendszer segítségével megszervezett más etnikai alapú civil szervezeteket is magába foglalja.

10.    Összefoglalva, a magyar civil társadalom integrálódott a globális és az európai civil társadalomba, megjelentek a globális és az európai trendek hatásai. Sajátos vonás a poszt-kommunista jellegből fakadó korporatív modell, és a pluralizmussal kapcsolatos problémák az állam, a pártok, az egyházak és a különféle civil szervezetek oldalán egyaránt. A rendszerváltás előtti fejlődés, illetve a rendszerváltás hagyományai, az antikommunista disszidens mozgalmak szellemisége jelen van a szektorban, főleg a civil elit szintjén. A szabályozás ötvözi a plurális és korporatista elemeket, de döntően etatista és korporativ jellegű, ennyiben megfelel az EU modelljének és eltér az USA-beli szabadversenyes modelltől. A posztkommunista rendszereket jellemző szűkösség a magánadakozás terén a régió egészében oldódni látszik, a helyi magántőke és a régióban jelenlévő nagy multinacionális vállalatok filantrópiája növekszik. Az új, önkéntes munkával kapcsolatos szabályozás révén az állampolgárok egyre inkább élhetnek szabad idejük és energiájuk felajánlásának eszközeivel, amely az anyagi források szűkössége mellett is rendelkezésükre állhat. Ezek a tendenciák oldhatják az etatista-korporatív modellt, és erősíthetik a pluralizmus elemeit a szektorban. A pártpolitika orientáló szerepe azonban Magyarországon pártrendszerünk bipoláris jellegének esetleges felerősödésével még növelheti is a civil társadalom politikai mozgósításának, illetve a civil társadalmon belül a jobb és a baloldali orientációjú „pillérek” kialakításának lehetőségét.

(Szabó Máté: Globális, európai és magyar civil társadalom)

2009 március 20-22.
péntek 15.00-tól vasárnap 14.00-ig
Helyszín: Berekfürdő Megbékélés háza

Részvételi díj:

Részvételi díj, amely tartalmazza az étkezést: szállás nélkül 4000 Ft, szállással 6000 Ft.

Diákok 50% kedvezményben részesülnek. (Érvényes nappali tagozatos diákigazolvánnyal vehető igénybe.)

A konferencián a Felelősség- Felelősségvállalás kérdéskörét járjuk körül. Elindulva a személyes – az ember önmagáért vállalt felelősségétől, majd áttérve a közösségért, másokért vállalt felelősségre, erős hangsúllyal a civil és társadalmi felelősségvállalásra. Végül kitekintést teszünk a globális felelősségünkre!
Célcsoport: Ifjúságsegítők (széles értelemben) akik fiatalokkal foglalkoznak (ez a kortárssegítőtől a szociális munkásig, tanárig, az ifjúsági civiltől az egyházi ifjúsági csoportig terjedhet)

Részletes program

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával Hovanyecz László beszélgetett, többek között a jóléti államot ért kihívásokról, az állami szerepvállalás ismételt térnyeréséről, a nemzetközi kapcsolatrendszerek, valamint a társadalmi értékrend átalakulásáról.

Dudás Ferenc: A fenntartható fejlődés a minőségi közigazgatás, valamint a közigazgatás minősége jegyében
A szerző a cikkben a jelen kor kihívásainak megfelelő, komplex versenyképességet vizsgálja, melynek legfontosabb tényezői között egyre hangsúlyosabb szerepet kap a közigazgatási infrastruktúra minősége. A közigazgatási és közszolgálati reformnak ezért elsősorban arra kell irányulnia, az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztési programoknak ezt kell segíteniük.

Kovács Endre Miklós: A megújított lisszaboni stratégia az Európai Unió globális kihívásainak tükrében
A cikkben a Külügyminisztérium és az EUvonal által szervezett első „TéEUsz 2011 – tézisek az EU-elnökségi stratégiához” című országos tanulmányi verseny győztese elemzi a Lisszaboni Stratégia átalakuló szerepét, illetve ehhez kapcsolódóan bemutatja az unió előtt álló legnagyobb kihívásokat, rávilágítva a stratégia legjelentősebb gyengeségeire.

Nász Adrienn: A francia soros elnökség értékelése
Az írás összefoglalja 2008 második félévének eseményeit azon prioritások fényében, amelyeket Franciaország az EU-elnöki periódus elején tűzött ki a maga számára, és amelyek számos módosuláson estek át, köszönhetően a félév turbulens európai és nemzetközi eseményeinek. A francia soros elnökség hat hónapjának értékelését különösképp érdekessé teszi a francia elnök, Nicolas Sarkozy személye.

Angyal Zoltán: A rotáció elvének megjelenése az uniós döntéshozatalban: az Európai Központi Bank példája
A Tanács egy 2003-as határozatának köszönhetően – első alkalommal egy uniós intézményben – az Európai Központi Bank legfontosabb döntéshozó szervének, a Kormányzótanácsnak az összetételében és működésében a gyakorlatban is megjelenik a rotáció elve a döntéshozatalban. A szerző tanulmányában egyebek mellett arra keresi a választ, hogy mi alapozta meg a rotációs rendszerre való áttérést, milyen alternatív javaslatok merültek fel ezzel kapcsolatban, valamint milyen utat járt be az EKB ajánlása a tanácsi határozattá válásig.

Marján Attila: Gondolatok az EU regionális politikájának aktuális és jövőbeli kihívásairól
A regionális politika az egyik legösszetettebb európai szakpolitika mivel összefügg, illetve aktívan szolgál számos más politikát, legyen az szociálpolitika, oktatás, képzés, fogyasztóvédelem vagy gazdaságpolitika a szó legtágabb értelmében. Mindazonáltal most, hogy az EU nagyszabású költségvetési reformja előtt áll, újra felmerül a kérdés, hogy miért is van szükség EU- szintű regionális politikára? Mik lehetnek a reform ésszerű útjai?

Zsigmond Edina: Francia EU-elnökség a kulisszák mögött
2008 második félévében az egyik leglátványosabb és legeredményesebb EU-elnökségnek lehettünk szemtanúi. Vajon milyen jellegű háttérmunka szükséges egy elnökség sikereihez? A cikk bepillantást enged az elnökség sikeres lebonyolításának kulisszatitkaiba. Áttekintést nyújt a koordináció intézményrendszeréről, a felkészülés legfontosabb részkérdéseiről, valamint röviden számba veszi, hogy milyen jellegű kihívások rejlenek az elnökség levezetésében.

Gazdag Ferenc – Molnár Dóra: Döntéshozatal az Európai Unió második pillérében
Az Európai Unió működését bemutató írásokban már-már közhelyszerűen használt formula, hogy az EU külpolitikája „elnevezésében egyes számú, rendszerében duális, természeténél fogva pedig plurális”. A cikk közös kül-, biztonság- és védelempolitikában alkalmazott döntéshozatali eljárásokat vizsgálja.

Vida Krisztina: Az új tagállamok az EU-ban: összehasonlító elemzés a számok tükrében
A cikkben az MTA VKI tudományos főmunkatársa a tíz új EU-tagállam elmúlt néhány évben mutatott teljesítményét elemzi. A kutatás fő következtetése, hogy az újak által eddig felmutatott fejlődési pályák és trendek eltérőek, és a csoport heterogenitása Románia és Bulgária csatlakozásával tovább nőtt.

Holka Gyula: Energiatermelés és -felhasználás az Európai Unióban
A téma jelentőségének megfelelően az Eurostat, az Európai Közösségek statisztikai hivatala az energia termeléséről, importjáról és felhasználásáról nagyon részletes, egységes elvek alapján összeállított, viszonylag hosszú időszakra – 1995-től 2006-ig minden évre – vonatkozó adatokat gyűjtött össze és tesz közzé.

Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása (NCA-CIV-09-A)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 18.

Civil szervezetek stratégiai tervezésének támogatása (NCA-CIV-09-C)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 18.

Civil szervezetek szakmai tanulmányútjának támogatása (NCA-CIV-09-D)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 18.

Nyomtatott és elektronikus sajtótermék létrehozásának és fejlesztése, internetes megjelenés (NCA-CIV-09-B)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 18.

Civil szervezetek működésének támogatása (NCA-KD-09)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. április 03.

Civil szervezetek működésének támogatása (NCA-DD-09)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 13.

Magyarországi civil szervezetek nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének támogatása (NCA-NK-09-A)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. április 01.

Nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztésének támogatása (NCA-NK-09-B)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. április 01.

Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása (NCA-NK-09-C)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 25.

Civil szervezetek európai integrációs tevékenységeinek támogatása (NCA-NK-09-D)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. április 10.

Nemzetközi szervezetekben való tagság tagdíjának támogatása (NCA-NK-09-E)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. április 17.

NCA Nyugat-dunántúli Regionális Kollégiuma pályázata civil szervezetek működésének támogatására (NCA-NYD-09)
A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 20.

Dél-alföldi regionális civil szervezetek működési támogatása (NCA-DA-09)
Beadási határidő: 2009. 03. hó 27.

Közép-magyarországi regionális civil szervezetek működési támogatása (NCA-KM-09)
Módosított beadási határidő: 2009. 03. hó 10.