A részvétel ingyenes, előzetes regisztráció után mindenkit szeretettel várunk! Regisztráció és további információ: Koritár Zsuzsanna, Energia Klub
koritar@energiaklub.hu  T: 411-3522

A lakosság és civil szervezetek is észrevételezhetik a szlovákiai Mohi atomerőmű új blokkjainak tervezett építését. A beruházás esetleges határon átterjedő hatásai miatt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérlegeli, bejelentkezik-e a projekt környezeti hatásvizsgálati eljárásába. Az észrevételeket a tárca május 8-ig várja, azokat beépíti a Szlovákiának megküldendő hivatalos magyar állásfoglalásba.A zöldtárca célja, hogy elérje: a tervezett új blokk a határon esetlegesen átterjedő jelentős, káros környezeti hatásai feltárhatók és elkerülhetőek legyenek. Ezért civil szervezetek és az érintett lakosság észrevételeit, kérdéseit is várja, a tárca ezeket figyelembe veszi annak mérlegelésekor, hogy bejelentkezzen -e hazánk a Mohi atomerőmű tervezett bővítésének környezeti hatásvizsgálatába. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak az Espoo-i egyezmény és egy uniós irányelv alapján van lehetősége arra, hogy – mint potenciálisan hatásviselő fél – részt vegyen a tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárásában. A magyar zöldtárca a beérkezett észrevételeket is beépíti a Szlovákiának megküldendő hivatalos magyar állásfoglalásba. A civil javaslatok mellett a tárca kikéri az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az ÁNTSZ és az érintett környezetvédelmi felügyelőségek véleményét is.

A Mohi (Mochovce) atomerőmű tervezett 3-as és 4-es blokkjaival kapcsolatban a Slovenské Elektrárne a.s. cég a szlovák hatósághoz előzetes környezeti tanulmányt nyújtott be, erről a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium értesítette a hazai szakminisztériumot is. A 440 MW teljesítményű blokkokat várhatóan 2012-ben helyezik üzembe. A Mohi atomerőmű tervezésének és építésének előkészítő munkálatai 1981-ben kezdődtek, azzal a tervvel, hogy 4 blokkot helyeznek üzembe. Az 1990-es évek elején azonban a szlovák beruházó finanszírozási gondjai miatt a 3-as és 4-es blokkok építése 1992-ben megszakadt, az 1-es blokkot 1998-ban, a 2-est pedig 2000-ben helyezték üzembe. A tervezett beruházás teljes szlovák és angol nyelvű előzetes környezeti tanulmánya és az ez alapján készített magyar nyelvű összefoglaló a www.kvvm.hu oldalon olvasható.

A minisztérium 2009. május 8-ig várja a civil szervezetek és a lakosság észrevételeit, kérdéseit a tervezett projekt határon átterjedő környezeti hatásaival kapcsolatban. A tárca várja azokat az észrevételeket is, amelyek támpontot adhatnak arra, hogy nemzetközi eljárás esetén milyen kérdéseket szükséges figyelembe venni a környezeti hatásvizsgálat során annak érdekében, hogy a Magyarországra esetlegesen átterjedő jelentős, káros környezeti hatások feltárhatók és elkerülhetőek legyenek.

A leveleket az atomeromu@mail.kvvm..hu e-mail címre vagy a KvVM Zöld Pont Iroda levélcímére (1394 Budapest, Pf. 351. vagy 1011 Budapest, Fő u 44-50.) lehet elküldeni.

Budapest, 2009. április 1.

KVVM Sajtóiroda
Tel: 4573415

További segédanyag: Véleményezési lehetőség - Mohi atomerőmű (47)

Molnár Csaba, a KHEM vezetője bizonyára elnézte a naptárt és áprilisi tréfának szánta tegnapi sajtótájékoztatóját. Amennyiben komolyan beszélt, úgy fel kell hívnunk a sajtó figyelmét mindazon tévedéseire, amelyek végigvonultak mondanivalóján. A paksi döntés mindenesetre hiteltelenné teszi a minisztérium megújulók melletti elkötelezettségét, mivel ellentmondásos célokat jelenítenek meg.

Részletek: Atom-abszurd - Április tréfa? (47)

Elnök

A Magyar Köztársaság Országgyűlése

Tárgy: nyílt levél az Országgyűlés elnökének

Tisztelt Elnök Asszony!

Az Országgyűlés előtt van a Kormány által beterjesztett, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló H/9173 számú országgyűlési határozati javaslat. A paksi atomerőmű új blokk(ok)kal való bővítéséről döntő folyamat már eddig is nélkülözte a társadalmi és szakmai egyeztetést, illetve egyéb, parlamentáris demokráciákban megszokott formaságokat. Jelenleg úgy tűnik, az antidemokratikus döntéshozatal kiterjed a Parlamentre is.

A magyar energetikát 70 évre bemerevítő döntést egy bizonytalan politikai helyzetben hozna meg a Parlament. Ön mindig a környezeti érdekek elkötelezettje volt, amelyet számos tisztsége mellett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnökeként is következetesen képvisel.

A javaslat, jogi és formai szempontból alkalmatlan arra, hogy az Országgyűlés tárgyalja. A javaslat ugyanis félreértelmezi az 1996. évi CXVI. törvény vonatkozó szakaszát, mivel nem ahhoz kéri az Országgyűlés hozzájárulását, mint amihez a törvény értelmében kellene. Továbbá, a javaslat hivatkozik a 40/2008. (IV.17.) OGY határozat 12. f) pontjára, ám az abban foglaltakat a Kormány nem teljesítette: a javaslat nem mutatja be az elvégzett megalapozó munkát, nem tartalmazza a fenti határozat által megkövetelt részleteket. Ezen túlmenően, a javaslatnak a téma súlyához képest bántóan rövid indoklását számos súlyos, tartalmi és egyéb hiányosság és hiba jellemzi.

Összefoglalóan kijelenthető, hogy a Kormány a vonatkozó jogszabályok semmibe vételével, érdemi, tisztességes tájékoztatás és döntés-előkészítő anyagok hiányában arra kívánja felhasználni az Országgyűlést, hogy egy „biankó csekk” kitöltésével asszisztáljon egy megalapozatlan, óriási állami beruházáshoz.

Álláspontunkról levélben tájékoztattuk a Gazdasági Bizottság tagjait, illetve érveinket személyesen is előadtuk a Bizottság 2009. március 18-án megtartott ülésén. A megfogalmazott észrevételeket azonban mind a Bizottság tagjai, mind a jelen lévő energiaügyi miniszter érdemi válasz nélkül hagyták.

Tájékoztatom Önt arról is, hogy a Miniszterelnökhöz 2009. február 17-én és 18-án küldött leveleinkben feltett kérdéseinkre mindmáig nem érkezett válasz a válaszadónak kijelölt Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból, amely ezzel megsértette az 1992. évi LXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

Levelünkben foglaltakat Felsmann Balázs, a gazdasági minisztérium volt, energetikát felügyelő államtitkára által készített tanulmány alábbi megállapítása is alátámasztja:

„Összefoglalóan meglátásunk szerint a jelenlegi helyzetben a magyar Országgyűlés nincs időnyomás alatt. Egy elsietett újabb parlamenti határozat helyett egy, a jelenleginél szélesebb közgazdasági, szakmai döntés-előkészítési folyamat után indokolt felelős álláspontot kialakítani az atomenergia jövőbeli fejlesztési koncepciójáról.”

Az ország érdekei azt kívánják, hogy a határozati javaslatot ne fogadják el, és a döntést csak egy mindenre kiterjedő, komplex vizsgálat alapján hozzák meg. Mindezek miatt kérjük az Elnök Asszonyt, hogy tegyen lépéseket a Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve integritásának védelme, tekintélyének megóvása érdekében.

Budapest, 2009. március 27.

Szívélyes üdvözlettel:

Ámon Ada

igazgató

Energia Klub